Ez a sakktábla 20x20cm-es méreteivel bárhol megtalálhatja a helyét otthonában. A Bizánci Birodalom személyiségeit ábrázoló figurái minden történelemkedvelőnek eleget tesznek.
A sakk olyan játék volt, amely felnőttként az életünk része volt.
Amióta az eszünket tudjuk, a szüleink szerettek sakkozni a barátaikkal, miközben iszogattak és meséltek.
Az emlékek által motiválva úgy döntöttünk, hogy egy 20x20cm egyedi sakktáblát kínálunk, és egy bábukészletet készítünk sárgarézből amely tiszteleg, de egyben új dimenziót is ad ennek az ikonikus klasszikus játéknak, amelyben a Bizánci Birodalom, egy ősi civilizáció szerepel.
Rómától az ókori Görögországig
A végső sakkfigurák elkészítésének folyamata legalább olyan fontos volt számunkra, mint maga az eredmény. A modern 3D nyomtatástól a rézművesség régimódi megközelítéséig, a terveink lassan eljutottak egy olyan szintre, ahol már partnerünk a .kézművessel aki hagyományos faragási módszerrel készíti el sakktáblánkat és a hozzá tartozó teljes sakk-készletet, amely nem kevesebb, mint 15 lépést igényel.
Egy történelmileg átitatott műtárgy, amely mindenféle tudóst kielégít Művészeti tárgy, amely mindenféle tudóst kielégít /h2>
/h2>
A játékos elem mellett olyan sakktáblát szerettünk volna létrehozni, amelyet nem kell elrejteni vagy eltenni, ha éppen nem játszunk rajta.
Éppen ellenkezőleg. Sőt, a sakktáblát és a bábukat az utolsó részletekig úgy terveztük meg, hogy büszkén mutogathasd a nappalidban vagy az irodádban.
Biztos lehetsz benne, hogy szinte mindenki, aki belép a szobába, megáll és ámulattal nézi majd a sakktáblát és a sakk-készletet.
A 20x20cm-es sakktáblánk készítésének folyamata
Minden egyes darabot kíméletlenül megterveztünk, hogy a figurákat bonyolult részletességgel adjuk hozzá, miközben biztosítjuk, hogy tartósak legyenek, így nem kell aggódnod, hogy leesnek.
Ezért keressük a jó mesterembereket akik képesek egy ilyen magas színvonalú alkotás elkészítésére, a kutatás mezőnyét csak néhány olyanra szűkítette, akik rendelkeztek a szükséges technikával, hogy elkészítsék sakktáblánkat, valamint a Bizánci Birodalom személyiségeinek képmásait viselő bábukat.
A vizuális szempontok mellett tudjuk, hogy mennyire fontos az egyes figurák tapintása és súlya. A fém sima felülete és a bonyolult részletek a megfelelő vastagsággal kombinálva minden egyes darabot teljesen egyedi műalkotássá tesznek.”
Egy modell, amely a család minden tagját kiváló stratégává teszi
Mi az egész családot szem előtt tartva alkottuk meg készletünket: a gyerekeket is! Valamint az, hogy nem kell aggódnod, hogy a gyerekeid leejtik a rézdarabokat, mert azok masszív fémekből készültek.
Némi történelmi háttér a Bizánci Birodalomról
A Bizánci Birodalom hatalmas és hatalmas civilizáció volt, amelynek eredete Kr. u. 330-ra nyúlik vissza, amikor I. Konstantin római császár felszentelte az „új Rómát” az egykori görög gyarmat, Bizánc helyén.
Noha a Római Birodalom nyugati fele Kr. u. 476-ban összeomlott és elbukott, a keleti fele még 1000 évig fennmaradt, gazdag művészeti, irodalmi és műveltségi hagyományokat teremtett, és katonai pufferként szolgált Európa és Ázsia között.
A Bizánci Birodalom végül 1453-ban bukott el, miután egy oszmán sereg megrohamozta Konstantinápolyt XI. Konstantin alatt.
Bizánc
A „bizánci” kifejezés Bizáncból származik, egy Bizánc nevű férfi által alapított ókori görög gyarmatból. A Boszporusz (a Fekete-tengert a Földközi-tengerrel összekötő tengerszoros) európai oldalán fekvésű Bizánc ideális helyen volt ahhoz, hogy tranzit- és kereskedelmi pontként szolgáljon Európa és Ázsia között.
<Bizánci művészet
A 10. század végén és a 11. század elején, a III. Mihály utódja, Bazil által alapított makedón dinasztia alatt a Bizánci Birodalom fénykorát élte.
Bár kevesebb területet foglalt magában, Bizánc nagyobb befolyással rendelkezett a kereskedelem felett, nagyobb volt a vagyona és a nemzetközi presztízse, mint Justinianus alatt. Az erős császári kormányzat pártfogolta a bizánci művészetet, beleértve a ma már nagy becsben tartott bizánci mozaikokat.
Az uralkodók emellett templomok, paloták és más kulturális intézmények restaurálásába kezdtek, és támogatták az ókori görög történelem és irodalom tanulmányozását.
A görög lett a hivatalos államnyelv, és az északkelet-görögországi Athosz-hegyre összpontosult a virágzó szerzetesi kultúra. A szerzetesek számos intézményt (árvaházakat, iskolákat, kórházakat) igazgattak a mindennapi életben, és a bizánci misszionáriusok sok megtérőt nyertek a… kereszténységet a középső és keleti Balkán (beleértve Bulgáriát és Szerbiát) és Oroszország szláv népei között.
A keresztes hadjáratok
A 11. század végén kezdődtek a keresztes hadjáratok , az európai keresztények által 1095 és 1291 között a közel-keleti muszlimok ellen vívott szent háborúk sorozata.
Amikor a közép-ázsiai szejk törökök Konstantinápolyra szálltak, I. Alexius császár a Nyugathoz fordult segítségért, ami abban csúcsosodott ki, hogy II. urbán pápa a franciaországi Clermont-ban „szent háborút” hirdetett, amivel kezdetét vette az első keresztes hadjárat.
Amíg a francia, német és olasz seregek Bizáncba özönlöttek, Alexiosz megpróbálta vezetőiket arra kényszeríteni, hogy esküdjenek hűséget neki, hogy garantálják a törököktől visszafoglalt területek visszaadását a birodalmának. Miután a nyugati és bizánci erők visszafoglalták a törököktől a kis-ázsiai Níceát, Alexiosz és serege visszavonult, amiért a keresztesek árulással vádolták.
Az ezt követő keresztes hadjáratok során tovább nőtt az ellenségeskedés Bizánc és a Nyugat között, ami a negyedik keresztes hadjárat során, 1204-ben Konstantinápoly elfoglalásában és kifosztásában csúcsosodott ki.
A Konstantinápolyban létrehozott latin rezsim a város lakosságának nyílt ellenségessége és pénzhiánya miatt ingatag lábakon állt. Konstantinápolyból sokan menekültek Níceába, a száműzetésben lévő bizánci kormányzat székhelyére, amely 1261-ben visszafoglalta a fővárost és megdöntötte a latin uralmat.
Konsztantinápoly eleste
Konsztantinápoly eleste a Bizánci Birodalom dicsőséges korszakának végét jelentette. XI. Konstantin császár aznap halt meg a csatában, a Bizánci Birodalom pedig összeomlott, és ezzel kezdetét vette a hosszú Oszmán Birodalom
A Bizánci Birodalom hagyatéka/span>
Az 1453-as végső oszmán hódításig tartó évszázadokban a Bizánci Birodalom kultúrája – beleértve az irodalmat, a művészetet, az építészetet, a jogot és a teológiát – akkor is virágzott, amikor maga a birodalom meggyengült.
A bizánci kultúra nagy hatást gyakorolt a nyugati szellemi hagyományra, mivel a tudósok a olasz reneszánsz bizánci tudósok segítségét kérték a görög pogány és keresztény írások fordításában.< (Ez a folyamat 1453 után folytatódott, amikor e tudósok közül sokan Konstantinápolyból Itáliába menekültek.)
A bizánci kultúra és civilizáció még jóval a végét követően is hatást gyakorolt a keleti ortodox vallást gyakorló országokra, köztük Oroszországra, Romániára, Bulgáriára, Szerbiára és Görögországra.
A 20×20-as sakktábla méretei és mérete:
- Szélesség/hosszúság/magasság : 20x20x3cm
- A készlet súlya: 2,8kg
- Tárolódoboz: a sakktábla teteje felemelhető. A belseje a sakkfigurák tárolására szolgál.
- Készült laminált fából és sárgarézből
- bronz kivitelben
