Gyönyörű lakkozott fa sakktáblánk, egy kivételes modell, amely feldobja otthona belső terét!
Hosszú ideje dolgozunk együtt kézműveseinkkel, és minden évben több ilyen gyönyörű lakkozott fa sakktábla kézműves munkával készül.
Megkérdeztük kézműveseinket, hogy meggondolnák-e, hogy eladják ezeket a nagyközönségnek. A válaszuk egyszerű volt: „Hogyan?”. Így hát itt vagyunk. Bemutatjuk legjobb tervezőink készségeit. Ez az Ön lehetősége, hogy osztozzon a sakk és a minőségi famegmunkálás iránti szenvedélyükben.
Ezekből a lakkozott fából készült sakktáblákból korlátozott számban kínálunk. Tervezőink már legyártottak ötven darabot ebből az egyedi sakktáblából, és beleegyeztek, hogy az Ön kérése alapján további számú sakktáblát készítenek.
Kérem, engedje meg, hogy hangsúlyozzuk: Ezek tömör keményfa modellek. Nem rétegelt lemezből készültek.
Akként a sakktábla idővel azt fogja tenni, amit a tömör fa szokott: Patinát fog kapni mélyebb és és .sugárzó és a természetes mozgás (színváltozás) kisebb jeleit mutathatja. Ez nem hiba jele, hanem magának a fának a természetes eredménye. Minden fadarab más és más. Még az ugyanabból a fából származó deszkák is eltérő szemcsézettségűek és árnyalatúak lehetnek; ez ismét annak az eredménye, hogy mesterembereink valódi tömör keményfát használnak, nem pedig szintetikus anyagot.
Biztos lehet benne, hogy ha gondosan kezelik és megfelelően bánnak vele, az Ön sakktáblája generációkon át tart majd.
Milyen színű a diófa?
A diófát a legtöbben a legsötétebb állapotában ismerik, amely lehet mély csokoládé vagy kávé színű. Valójában ez az egyetlen sötét fa, amely Észak-Amerikában őshonos. Valójában azonban csak a fa közepe hordozza a mély árnyalatokat. Ezt nevezik szívfának, és a barna, lila, szürke vagy vöröses árnyalatai is lehetnek világosabbak. A fa legkülső része, amelyet a fa tápanyagtartalma miatt csonthéjnak neveznek, általában halványszőke színű, de lehet sárgásszürke is.
Miért változik a diófa színe az idő múlásával?
A diófa természetes színét sok minden megváltoztathatja. Például az elemek gyakran sötétítik a világos fát és világosítják a sötét fát, így a napfénynek való kitettség az évek során általában a diófa bútorok világosodását okozza.
Míg egyesek foltot használnak a diófára, így az a végtelenségig megtartja sötét árnyalatát, általában átlátszó bevonattal fedik vagy olajozzák. A világos bevonat nem állítja meg teljesen a színváltozást, de rendszeres karbantartás esetén minimalizálhatja azt. Ezzel szemben egy olajozott darabot rendszeresen olajozni kell, ami idővel gazdagabb színárnyalatot kölcsönöz neki.
Egyes fakészítők a szárítási folyamat során gőzt is használnak, hogy megpróbálják kiegyenlíteni a színeiket a szívfa és a csonthéj között. Ez gyakran több szürkét hoz ki a darabból, ezért ezt a gyakorlatot kézműveseink szeretik elkerülni a faanyag kiválasztásakor.
Milyen gyakori felhasználási módjai vannak a diófának?
A diófát gyakran használják bizsuk, szobrok és lőfegyverek készítéséhez, valamint szekrények, padlóburkolatok, bútorok és fafurnérok készítéséhez.
A diófa keményfa vagy puhafa?
Egy gyakori tévhit, hogy a keményfa vagy puhafa valahogyan a fa szilárdságát vagy a sérülésekkel, például karcolásokkal vagy horpadásokkal szembeni ellenálló képességét jelzi. Valójában a „keményfa” egyszerűen azt jelenti, hogy a fa kétszikű fafajokból, például lombos fafajtákból származik, míg a „puhafa” olyan fára utal, amely tornatermő fákból, például tűlevelűekből származik. Ezért a leggyakoribb puhafák a fenyő, a fenyő és a cédrus, míg a keményfák közé tartozik a dió, a cseresznye, a juhar és a tölgy.
A diófa sűrű/kemény?
A faanyag tartóssága miatt aggódók használhatják a „keménység” kifejezést is, bár ez a Janka-féle keménységtesztre utal. Ennél a vizsgálatnál egy acélgolyót helyeznek egy fatömbre, és addig gyakorolnak rá erőt, amíg a golyó félig le nem nyomódik. Az erőt font-erőben (lbf) mérik, vagy egy számmal jelölik, amelyet a „Janka” szó követ. A fafajtákat az „oldalsó keménység” alapján lehet minősíteni, ami a szemcseszálakra merőleges vizsgálatot jelenti, vagy a „végső keménység” alapján lehet vizsgálni.
Környezetbarát-e a diófa? Veszélyben vannak a keleti fekete diófák?
A diófák egykor nagyon elterjedtek voltak, de több mint 100 évbe telik, amíg beérnek. A korai telepesek boldogan használták a fát házak, szekrények és kerítésoszlopok építésére, míg a későbbi generációk gyakorlatilag mindenre, többek között vasúti sínek és repülőgép-propellerek építésére.
Bár nem veszélyeztetett, sokkal kevesebb fa van, mint régen, ezért a hozzánk hasonló tudatos vállalatok fenntartható forrásokból szerzik be a fát, leggyakrabban olyan államokból, mint Ohio, Indiana és a szomszédos államok.
A környezetvédelem szempontjából ez egy nagyszerű lehetőség. Ha fenntartható forrásból származó, hazai fajtát választ, az anyagok kevesebb időt töltenek szállítással, csökkentve ezzel a szénlábnyomot. Ráadásul a betakarítást szigorú amerikai előírások felügyelik, így a trópusi erdőirtás nem jelent problémát. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a diófa tartóssága biztosítja, hogy egy minőségi mesterember által tervezett darab 50 évig vagy tovább is kitart, míg valaki ugyanennyi idő alatt könnyen kidobhat 10 darab olcsó forgácslapot.
A lakkozott fa sakktábla jellemzői :
- Anyag : tölgyfa rügyek, diófa
- Méretek, mm : 500 x 500 x 15
- Ideális király 6,5 cm magas, király alap 40-45 mm
- European handcrafted chessboard, top-of-the-range design
-
Weight: 4kg
- Finish: Finish: Lakk
