Fedezze fel hihetetlen sakk-készletünket, amely a titokzatos kükládiai civilizáció képmását tartalmazza!
Itt van szerencsénk bemutatni egy különösen megható készletet. Ez a sakktábla ugyanis a paleolitikus kükládiai civilizáció képmását ábrázolja. A görögországi Kikládok szigetein egy nagyon ősi civilizáció maradványait találtuk meg, amelytől mi is származunk. Megmutatjuk, hogy milyen műalkotások inspirálták művészeinket ennek az egyedülálló sakktáblának a megalkotására. Itt a közepes méretű modellt láthatja, a nagyméretű modellt pedig a Kükládok kollekcióban található sakk-készleteink között találja.
A bábuk, a Kikládok lakóinak kedves arca
Ez az arc ez az úgynevezett „Kerosz feje” igen nagy méretű (teljes terjedelmében egy 1,5 méteres márványszobor, amely lábujjhegyen állt….) a görög művészet egyik legkorábbi, később igen termékeny művének tartják. Ez az impozáns márványszobor az ókori bronzkorban készült a Kikládokon. Lábujjhegyen állva, összefont karokkal, kemény vagy hajlékony ívekkel, a ránk maradt bálványok éppoly titokzatosak a használatukban, mint a jelentésükben.
Márvány a bronzkorban?
Igen, paradox módon egy bronzkori márványszobor jutott el hozzánk! A bronzkor a Kr. e. 3. évezredben volt, ez valóban őskori. A bronzkohászat anatóliai melegágyából i. e. 3200 körül széles körben elterjedt Cipruson és egészen az Egei-tengerig és így az általa védett szigetekig, ami a kőkorszak (vagy neolitikum, a görög „neo” új és „lithos” kőből) átmenetét jelenti.
Áramvonalas, geometrikus arc
Bálványoknak nevezzük őket, de semmit sem tudunk róluk. A halálhoz, a halottak védelméhez vagy az anyasághoz kötődve nem tudjuk, milyen szerepet töltöttek be ezek a szobrok Görögországban. Azt viszont tudjuk, hogy milyen eljárással készültek. Márványból készültek, és a térségben széles körben megtalálható habkővel csiszolták őket, ami nagyon sima felületet adott a szobroknak. Ez a líra alakú fej feltűnően szimmetrikus. Csak az orr és a fülek vannak kissé megemelve. Tudjuk azonban, hogy a szobrocskát festették, mint szinte minden görögországi szobrocskát. A munka egyszerűnek és áttekinthetetlennek tűnhet, de valójában éppen az ellenkezője, hiszen olyan eszközök használatát igényli, mint például az iránytű. Ha ezek az archaikus arcok modernnek tűnnek, az azért van, mert nagyszerű inspirációs forrásként szolgálnak a kortárs és a 20. század olyan művészei számára, mint Brancusi, Modigliani vagy Picasso.
A relikviák sakkjátéka korszerűsítve
A maradványok szó maga nem a görög, hanem a latin uistigas szóból származik, jelentése „nyom”. Valóban, ezek az emlékművek, kőelrendezések őseink, a nyugati civilizáció alapját képező emberek nyomai. Ennek az elveszett civilizáció előtt tisztelgő sakk-készletnek a tornyai a Kikládok nyomaira épültek, ahogy itt láthatjuk…
Cikladi lovak, sakkozó lovasok
Ezeket a mozgó lovakat a Kikládok szigeteinek lakóinak sírjaiban találták. Csak csodálni tudjuk ennek a teljesítménynek a kifinomultságát, amely máris érezteti velünk mindazt a szeretetet, amelyet az ember az állatai, és különösen a sokszor ábrázolt lovak iránt fog érezni. Lehetséges, hogy ez egy olyan személy életéről tanúskodik, aki lovakat birtokolt, ahogyan ez például Mayotte-ban szokás, ahol a sírok az elhunyt életének elemeit ábrázolják.
Az ősi sakkjáték lovasait tehát ezek a művek ihlették meg, mesterembereink nagy finomsággal tudták újra átírni ezt a primitív művészetet, amely még mindig sokat beszél hozzánk.
Geometrikus bálványok, a sakkjáték királya, királynője és futója
A kükládiai művészet ismét meglepő szimmetriával és geometrikus kivitelezéssel, amelyet oly cáfolhatatlanul bizonyít! A királyt, a bolondot és a királynőt tehát az úgynevezett kükládiai bálványok ihlették. Ez a testtartás, a hasuk előtt összefont karokkal, rendkívül titokzatos, és szabadjára engedi a képzeletet: vajon védelmezők, rituális helyzetben vannak, vagy alszanak? Ez a testtartás emlékeztethet bennünket egy másik nagyon híres szoborra, amely szintén a kőkorszakból, a paleolitikumból származik (a görög „palaios” ókori és a „lithos” still, az őskor első hosszú időszaka, amikor a nemzetség homo még vadászó-gyűjtögető volt). Bár Bécsben találták, meglepően kicsi, szinte keresztbe tett karjai is vannak, amelyeket a mellei fölé tart; a szimmetria szabályait itt is betartják. Az anyaság fontosságát látjuk itt, és úgy tűnik, mintha a nő a mellére tett karokkal, szinte őrző testtartásban aludna, talán a tűzhelytüzet védi? Mint a görög Vesta istennő?
Egy nagyon is kortárs érdeklődés a rejtély iránt?
Az első régészeti ásatásokat az 1880-as években az athéni Brit Iskola és Christos Tsountas szisztematikus munkája követte, aki 1898-1899-ben több sziget temetkezési helyeit tanulmányozta, és megalkotta a „kükládiai civilizáció” kifejezést. Az érdeklődés alábbhagyott, majd a huszadik század közepén ismét megélénkült, amikor a gyűjtők versenyezni kezdtek a Jean Arp vagy Constantin Brâncuși szobraira oly hasonlónak tűnő, modernnek tűnő figurákért. A lelőhelyeket kifosztották, és virágzó hamisítvány-kereskedelem alakult ki. Számos kükládiai figura kontextusa nagyrészt megsemmisült, és jelentésüket talán soha nem fogjuk teljesen megérteni. Ezért ez egy titokzatos civilizáció, amely nagyban lenyűgözi az európaiakat, amint arról a kereslet is tanúskodik.
Megtudhatjuk-e a kükládiai civilizáció történetét?
A másik érdekes és titokzatos tárgy a kükládiai serpenyők. És igen, bármilyen meglepőnek is tűnik! A precíz régészet egy olyan mezőgazdasági és tengeri kultúra körvonalait tárta fel, amely Kr. e. 5000 körül vándorolt ki Anatóliából. A kükládiai kultúra három fázisban fejlődött ki i. e. 3300 és 2000 között, amikor is egyre inkább háttérbe szorult a minószi Kréta növekvő befolyása miatt. A kükládiai kultúrával egyidős szárazföldi Görögország kultúráját hellád korszaknak nevezzük.
És földrajzilag?
A Kikládok mintegy 220 szigetet foglalnak magukban, a legfontosabbak: Amorgosz, Anafi, Androsz, Antiparosz, Delosz, Iosz, Kea, Kimolosz, Kithnosz, Milosz, Mykónosz, Naxosz, Párosz, Folegandrosz, Szerifosz, Szifnosz, Szikinosz, Szürosz, Tínosz és Thira vagy Szantoríni. Számos kisebb sziget is található, köztük Donousa, Eschati, Gyaros, Irakleia, Koufonisia, Makronisos, Rineia és Schoinousa. A „Kükládok” elnevezés a Delosz szent szigete körüli kört („körszigetek”) alkotó szigetekre utal. A kisebb szigetek többsége lakatlan.
A szigetek csúcsai víz alatti hegyvidék, kivéve két vulkanikus szigetet, Miloszt és Szantorinit. Az éghajlat általában száraz és enyhe, de Naxos kivételével a talaj nem túl termékeny. A mezőgazdasági termékek közé tartozik a bor, a gyümölcs, a búza, az olívaolaj és a dohány. A magasabban fekvő területeken alacsonyabb hőmérsékletet mérnek, és ezeken a régiókon általában nincs téli időjárás. A Kikládokat délről a Krétai-tenger határolja.
Kikládiai sakk-készletünk, egy nagyszerű teljesítmény gyümölcse
Amint látja, ez a sakk-készlet alapos kutatás eredménye. A tenger kékjét, amely jelen van a Kiklád-szigeteken, valamint a föld barna színét olvassa, amely az ősidőkben élő emberek életmódjára jellemző. Ezek a figurák sárgarézből készültek, ami azt jelenti, hogy gyönyörű kontrasztos hatást lehet elérni azáltal, hogy bizonyos területeket políroznak, másokat pedig nem. Az eredmény egy nagyon modern megjelenés. Ráadásul az sem kerülheti el a figyelmét, hogy ezeket a tárgyakat egy bronzkori civilizáció ihlette, így az anyag nyilvánvalóan erre utal!
  ;
CIKLÁDOK SAKKÓSJÁTÉK ANYAGOK ÉS MÉRETEK
-
Király magasság- 10cm
-
Készlet súlya- 3kg
-
Téma- A Kikládok
-
Anyag- Sárgaréz
-
Darabszám- 32 db
li>
Színek- Türkizkék és sötétbarna
A Kikládok
/p>
Nem tetszettek ezek a remek sakkfigurák?♟♕ Ez Sakkjáték Mmitológia biztosan neked is tetszeni fog. Ha még több sakkfigurát szeretne látni, akkor látogasson el a fém sakk-készlet gyűjtemény oldalra is. Mivel többféle anyagból, formában, méretben ajánljuk, hogy fedezze fel az összes sakkfiguráinknak szentelt teljes gyűjteményt.
Sakktábla + sakkfigurák készletet szeretne? Akkor keresd meg a sakktábládat is, látogass el a sakktábla gyűjteményünkbe ! ♝