A király egy erős férfi alakot ábrázol, minimálisan széles vállakkal, míg a királynő bálványa a nő életének legjelentősebb időszakát, a terhességet ábrázolja.  

A bolond darabja jelzésszerű vonalakkal rendelkezik, a kezek a mellkas alatt és a lábak együtt vannak. A lovas egy trójai háború lovát ábrázolja, amelyet egy Mykonos szigetéről származó váza bazaltdíszítésén találtak.  

A torony a 2500 éves márványtemplom masszív bejáratának másolata, amely ma is Naxos szigetének nevezetessége. Végül a Gyalog a legismertebb márványbálvány fejét ábrázolja ebből a korból.

Némi történelmi háttér a Kikládokról

A Kikládok az Égei-tenger déli részén, a görög szárazföld és Törökország között található szigetcsoport. A nevet azért kapták az archaikus időkben, mert a szigetek nagyjából kört (kyklos) alkotnak a központi és (akkoriban) legszentebb Delos-sziget körül.

A szigeteknek a korai és a középső bronzkorban önálló kultúrájuk volt, és az archaikus és a klasszikus korban visszanyerték regionális jelentőségüket.

A korai bronzkori Kükládok

A Kikládokat több mint kétszáz kis sziget alkotja, amelyek közül a legfontosabbak Naxosz, Melosz, Párosz, Théra, Szifnosz, Iosz, Kea, Androsz, Tenosz és Mykónosz.

A szigeteken már i. e. 5000-ben találhatók településnyomok, valószínűleg Kis-Ázsiából érkező utazók által. A sziget egyik legfontosabb nyersanyaga az obszidián (vagy vulkáni üveg) volt, amelyet vágásra használtak, és az egész Égei-tengeren exportáltak. Melosz különösen gazdag volt ebben az értékes nyersanyagban.

A korai bronzkorban ólmot, rezet és márványt is exportáltak. Ezek a természeti erőforrások egy bizonyos jóléthez vezettek, amely az egész bronzkorszakban fennállt, és három különböző szakaszra osztható: Korai, Középső és Késői Kükládok. Ezeknek az időszakoknak a pontos dátuma még mindig erősen vitatott.

Kükládiai sakkfigurák

Archaikus és klasszikus Kükládok

A Kükládok az archaikus és klasszikus korban visszanyertek némi regionális jelentőséget, különösen a Delosz és Naxosz szigetén lévő városállamok. Deloszon i. e. 700-tól kezdve Apollón fontos szentélye volt, sőt, az isten és nővére, Artemisz a görög mitológiában a szigeten született.

Naxoszon fontos templomok álltak Apollón, Demeter és Dionüszosz tiszteletére, utóbbi a mitológia szerint a szigeten született. Úgy tartják továbbá, hogy Dionüszosz Déloszon vette feleségül Ariadnét, és ezt az alkalmat az archaikus időkben évente megünnepelték.

A Kr. e. 8. században Naxoszon alapították az első görög kolóniát Szicíliában, a Kr. e. 6. században pedig a szigetet, a zsarnok Lügdamisz, akit szövetségese, Peiszisztratosz, Athén zsarnoka támogatott, Naxosz virágzásának időszakát vezette.

Ebben az időben épült Apollón temploma, és ekkor jött létre a görög világban híres Dionüszosz ünnepe, amely Dionüszosz, a bor istenének tiszteletére rendezték meg. A Kr. e. hatodik századtól Párosz szigete elkezdte exportálni a görög szobrászok és építészek által oly nagyra becsült fehér páriai márványt.

A Kr. e. viharos ötödik században, amikor Perzsia megpróbálta meghódítani Görögországot, a Kükládok több szigete is kiemelkedett. Naxoszt Kr. e. 499-ben, majd Kr. e. 490-ben is megtámadták Dareiosz perzsa csapatai, és a sziget fontos tagja volt az egyesült görög erőknek, amelyek Kr. e. 480-ban a híres szalamiszi és Kr. e. 479-ben a plataiai csatában harcoltak és legyőzték a perzsákat.C.

A Kr. e. 478-tól kezdve számos sziget tagja volt a görögök által létrehozott, a Athéniaiak által vezetett Deloszi Szövetségnek, amelynek kincstára Delos szigetén volt (amíg azt Kr. e. 454-ben át nem helyezték Athénba).C.), és amelyet azért hoztak létre, hogy jobban visszaverjék a spártai agressziót.

A Peloponnészoszi háború (Kr. e. 431-404. C.) Athén és Spárta, valamint szövetségeseik között a Kükládok általában az athéniak oldalán álltak, de voltak esetek, amikor nem értettek egyet, a leghíresebb talán Melosz szigetén, amely aktívan támogatta a spártaiakat, ezért az athéni erők Kr. e. 417 és 415 között megtámadták és legyőzték.

A sziget összes férfit megölték, az összes nőt és gyermeket pedig rabszolgának adták el. Amikor i. e. 377 és 355 között létrejött a második athéni szövetség, a szigetek ismét Athén mellé álltak Spártával szemben, de ezúttal is voltak lázadások, leginkább Keoszon i. e. 363-ban.C.

Görög sakk-készlet kükládiai művészettel


A hellenisztikus korban (a Kr. e. 2. századtól kezdve) a Kikládok a görög kultúra fontos részét képezték. -Kr. e.) a szigetek az egyiptomi Ptolemaioszok uralma alá kerültek, a római korban pedig athéni uralom alá kerültek (Kr. e. 166), de ennek ellenére a Kükládok része maradtak.Kr. e.), de ennek ellenére a Égei-tengeren elfoglalt kereskedelmi helyzetüknek köszönhetően új virágzási időszakot éltek.

Ez az időszak drámai véget ért, amikor Kr. e. 88-ban a Mitridák megtámadták Deloszt. Kr. e. 69-ben a Mithridák által, majd Athenodorosz Kr. e. 69-ben kalózbázist telepített a szigetcsoportra.

A szigeteknek a kalózok menedékhelyeként való hírneve egészen a középkorig és azon túl is fennmaradt. Végül a görög civilizáció utolsó maradványai a szigeteken akkor tűntek el, amikor számos görög templomot keresztény bazilikává alakítottak át a Krisztus utáni ötödik és hatodik században.

Ezeket a lelőhelyeket ma is feltárják, és továbbra is értékes információkkal szolgálnak az ókori Égei-tengeri életről.

Fém művészi sakktábla