Ezt a sakktáblát olyan alkotók tervezték, akik szenvedélyesen rajonganak az ókori Görögország történelméért. A Kükládok művészetét mutatja be, egy olyan ősi civilizációét, amely nyomot hagyott Görögországban és Törökországban.
A sakk sakk olyan játék volt, amely az életünk része volt, amikor felnőttünk.
Amióta az eszünket tudjuk, a szüleink szerettek sakkozni a barátaikkal, miközben iszogattak és meséltek.
Ezek az emlékek által motiválva úgy döntöttünk, hogy egy sakktáblát egyedi és egy bábukészletet készítünk sárgarézből amely tiszteleg, de egyben új dimenziót is ad ennek az ikonikus klasszikus játéknak, amelyben a Kükládok művészete, egy ősi civilizáció szerepel.
Rómától az ókori Görögországig
A végső sakkfigurák elkészítésének folyamata legalább olyan fontos volt számunkra, mint maga az eredmény. A modern 3D nyomtatástól a rézművesség régimódi megközelítéséig, a terveink lassan eljutottak egy olyan szintre, ahol már partnerünk a .kézművessel aki hagyományos faragási módszerrel készíti el sakktáblánkat és a hozzá tartozó teljes sakk-készletet, amely nem kevesebb, mint 15 lépést igényel.
Egy olyan történelemmel átitatott mű, amely a görög civilizáció rajongóit és a szép dolgok szerelmeseit egyaránt inspirálni fogja
A játékos elem mellett olyan sakktáblát akartunk létrehozni, amelyet nem kell elrejteni vagy eltenni, ha éppen nem játszunk rajta.
Éppen ellenkezőleg. Sőt, a sakktáblát és a bábukat az utolsó részletekig úgy terveztük meg, hogy büszkén mutogathasd a nappalidban vagy az irodádban.
Biztos lehetsz benne, hogy szinte mindenki, aki belép a szobába, meg fog állni és ámulni fog a sakktábla és a sakk-készlet láttán.
<A sakktáblánk és a kükládi művészetet ábrázoló figuráink készítésének folyamata
Kíméletlenül megterveztünk minden egyes darabot, hogy a figurákat bonyolult részletességgel adjuk hozzá, miközben biztosítjuk, hogy tartósak legyenek, így nem kell aggódnia, hogy leejti őket.
Ezért a jó mesteremberek keresése, akik képesek ilyen magas színvonalú művet létrehozni, lehetővé tette, hogy a kutatási területet néhány olyan emberre szűkítsék, akiknek .
nbsp;technika, amely a görög isteneket és titánokat (Kronosz, Gaia stb.) ábrázoló sakktáblánk és figuráinak elkészítéséhez szükséges.
A vizuális szempontok mellett tudjuk, hogy mennyire fontos az egyes darabok tapintása és súlya. A fém sima felülete és a bonyolult részletek a megfelelő vastagsággal kombinálva minden egyes darabot teljesen egyedi műalkotássá tesznek.
A modell, amely a család minden tagját kiváló stratégává teszi
Mi az egész családot szem előtt tartva alkottuk meg készletünket: a gyerekeket is! Valamint az, hogy nem kell aggódnod amiatt, hogy a gyerekek leejtik a rézdarabokat, mert azok masszív fémekből készültek.
A kükládiai civilizáció
Cikládok az a kifejezés, amellyel a Küklád-szigetek térségében a bronzkorban (Kr. e. 3200-1100. J.-Kr. e.). Ez a civilizáció a bronzkor első szakaszában (Kr. e. 3. évezred) érte el csúcspontját, és a korai kükládiai időszak néven ismert.
Az állandó emberi tevékenység kezdete a Kikládokon a Kr. e. 5. évezred körüli időszakra tehető. Vannak azonban és bizonyítékok korábbi, de közvetett megszállásra, például melosi obszidiánmintákat találtak szárazföldi görögországi helyeken (Franchthi Argolida-barlang), amelyet a Kr. e. 8. évezredre datálnak
A későbbi neolitikumba datálható számos lelet abból a településből, amelyet az Antiparos melletti kis Saliagkos-szigeten tártak fel, míg a Kea Kefala pozíciójában talált romok a korai bronzkorba (Kr. e. 3200) tartoznak.
A krétai primitív minószi civilizációval és a görög szárazföld korai hellád civilizációjával egy időben, a 3. évezredben a Kikládokon kialakult a kükládiai kultúra, amelynek a Görögország és Kelet közötti földrajzi helyzet és az enyhe éghajlat kedvezett. Ruinák szinte minden szigeten találhatók, még a legkisebbeken is.
Az elemek kis, független, szigetjellegű közösségekről árulkodnak, mivel a megművelhető földterület minimális volt. A romok szinte minden szigeten megtalálhatók, még a legkisebbeken is.
Az elemek kis, független, szigetjellegű közösségekről árulkodnak, mivel a szántóföldek minimálisak voltak. A gyarmatok szinte minden szigeten megtalálhatók, még a legkisebbeken is.
Az elemek kis, független, szigetjellegű közösségekről árulkodnak, mivel a szántóföldek minimálisak voltak.
Cikládi kultúra, egy több évezredes kultúra
A korai kükládiai kultúra két fő szakaszra osztható, a Grotta-Pelos (korai kükládiai I.) kultúrára (kb. 3200? -2700 BCKr. e. 2700-2400/2300 körül) és a Keros-Syros kultúra (kora-kükládiai II.) (Kr. e. 2700-2400/2300 körül).
Ezek a nevek fontos temetkezési helyeknek felelnek meg. A korai kükládi korszakból sajnos kevés települést találtak, és a kultúra legtöbb bizonyítékát olyan tárgyegyüttesek, főként márványedények és figurák adják, amelyeket a szigetlakók halottaikkal együtt temettek el.
A sírmellékletek eltérő minősége és mennyisége a vagyoni különbségekre utal, ami arra utal, hogy a társadalmi rangsor valamilyen formája ekkoriban alakult ki a Kükládokon.
Kükládiai művészet, egy primitív varázslatos művészet
A Kikládok márványedényeinek és szobrainak többsége a Grotta-Pelos és Keros-Syros korszakokban készült.
A korai kükládiai szobrászat főként női alakokat tartalmaz, amelyek az egyszerű kőből készült modifikációktól az emberi alak fejlett ábrázolásaiig terjednek, némelyikük természetes arányokkal, mások inkább idealizáltak.
Ezek közül az alakok közül sok, különösen a Spedos-típusúak, a forma és az arányok figyelemre méltó következetességét mutatják, ami arra utal, hogy iránytűvel tervezték őket.
Tudományos elemzések kimutatták, hogy a márvány felületét ásványi alapú pigmentekkel – kék és vasércek esetében azurit, vörös ércek esetében cinóber – festették. Az ebből az időszakból származó edények – tálak, vázák, kandelák (nyakas vázák) és palackok – merész, egyszerű formákat mutatnak, amelyek megerősítik a korai kükládiaiaknak a részek harmóniájára és az arányok tudatos megőrzésére irányuló előszeretetét.
