Ez a pompás, fából készült backgammon tábla a rokokó művészet által inspirált motívumokkal van díszítve, amely a 18. századból származó, fenséges európai művészet.
Hosszú ideje dolgozunk együtt kézműveseinkkel, és minden évben több ilyen gyönyörű backgammon deszkát látunk tőlük, amelyeken kézzel készített rokokó művészet látható.
Megkérdeztük kézműveseinket, hogy meggondolnák-e, hogy a nagyközönségnek is eladják őket. A válaszuk egyszerű volt: „Hogyan?”. Így hát itt vagyunk. Bemutatjuk legjobb tervezőink készségeit. Ez az Ön lehetősége, hogy megossza a sakk és a minőségi kivitelezés iránti szenvedélyüket.
Korlátozott számban kínálunk ezekből a rokokó művészettel díszített fa backgammon táblákból. Tervezőink már legyártottak ötven darabot ezekből az egyedi darabokból, és beleegyeztek, hogy az Ön kérése alapján további darabszámot gyártanak.
Hadd hangsúlyozzuk: ezek kiváló minőségű fából készült modellek.
Amilyenek, a sakktábla a maga idejében azt fogja tenni, amit a minőségi fa tesz: Patinát fog kapni mély és .sugárzik és a természetes mozgás (színváltozás) kisebb jeleit mutathatja. Ez nem hiba jele, hanem magának a fának természetes következménye. Minden fadarab más és más. Még az ugyanarról a fáról származó deszkák is eltérő szemcsézettségűek és árnyalatúak lehetnek; ez is annak az eredménye, hogy mesterembereink valódi tömör keményfát használnak, nem pedig szintetikus anyagot.
Biztos lehet benne, hogy ha gondosan kezelik és megfelelően bánnak vele, az Ön backgammon táblája hosszú életű lesz generációk.
Rokokó művészet, fenséges 18. századi, tipikusan európai művészet
A 18. század eleji Párizsból származó rokokó festészetre a lágy színek és az ívelt vonalak jellemzőek, és a szerelem, a természet, a szerelmi találkozások, a könnyed szórakozás és az ifjúság jeleneteit ábrázolja. A „rokokó” szó a „rocaille” szóból származik, ami franciául „törmeléket” vagy „sziklát” jelent. A rocaille a kerti barlangokban található kagylók munkájára utal, és a rokokó korszak díszítőművészetében látható kígyózó minták leíró szavaként használják.
14. Lajos halála után a francia udvar elhagyta Versailles-t, és korábbi párizsi kúriáiban telepedett le, otthonait pedig a király nagyszabású barokk stílusához képest lágyabb motívumokkal és szerényebb anyagokkal rendezte be újra. Ahelyett, hogy nemesfémekkel és gazdag színekkel vették volna körül magukat, a francia arisztokrácia most stukkóból, faburkolatból és tükörüvegből készült intim belső terekben élt. Ezt az új stílust aszimmetria, kecses ívek, elegancia és a mindennapi életről és az udvari szerelemről készült új, elragadó festmények jellemezték, amelyek e terek falait díszítették.
A rokokó festészet atyja Jean Antoine Watteau (francia, 1684-1721) volt, aki új műfajt talált ki, a fêtes galantes-t, azaz az udvari mulatságok jeleneteit. A flamand határ közelében született Watteau-ra hatással voltak a mindennapi életet ábrázoló zsánerjelenetek, amelyek Flandriában és Hollandiában igen népszerűek voltak. Legismertebbek a szabadtéren összegyűlt, elegánsan öltözött alakok ábrázolásai, akik kedveskedéseket váltanak és zenét hallgatnak.
Az egész tizennyolcadik században fejlődött a kulturált gondolkodás, de egy újfajta szellemi eszmecsere is kialakult, amelyet „felvilágosodásnak” neveztek el. Ennek az új kulturális mozgalomnak a hatására megváltoztak a művészetről alkotott elképzelések, és a frivolság és az elegáns erotika rokokó eszményei egyre kevésbé érvényesültek. Az olyan művészeti kritikusok, mint Diderot, „nemesebb művészetet” kerestek, és a felvilágosult filozófusok, mint Voltaire, bírálták annak triviális voltát. Míg egyes rokokó művészek továbbra is a saját provokatív stílusukban festettek, mások a neoklasszicizmus néven ismert új művészeti típust fejlesztettek ki, amely a kor művészetkritikusainak tetszett.
Jean Honoré Fragonard (francia, 1732-1806) egyike volt ezeknek a festőknek, aki megpróbálta stílusát a kor művészeti változásaihoz igazítani; Watteau-val ellentétben Fragonard tehetségét csak jóval a halála után ismerték el. Fragonard ma leginkább rokokó festményeiről ismert, mint például a La coquette fixée, amely egy nő és két férfi szerelmi találkozását ábrázolja. A férfiak kéjes tekintete a női alakot teszi a festmény középpontjává. Mint könnyed szórakoztató mű, a mű mögött nincs összetett jelentés vagy történet. Ez
egy vidám és derűs jelenet, amely a szórakozásra és az élvezetre szolgál.
A backgammon art rokokó tálca jellemzői:
- Színek- barna és elefántcsont
- Fa – Bükk
- A készlet súlya – 5 kg
- A készlethez darabok és kockák tartoznak
- A tálca méretei : 60 x 60 x 3 cm
