Ezt a középkori sakk-készletet kézzel készítették a középkor iránt szenvedélyesen érdeklődő kézművesek. Bükkből és diófából készült, mindkét oldalán gyönyörű felületkezeléssel.
Hosszú ideje dolgozunk együtt kézműveseinkkel, és minden évben több ilyen középkori sakk-készletet látunk tőlük.
Művészeinket megkérdeztük, hogy meggondolnák-e, hogy a nagyközönségnek is eladják őket. A válaszuk egyszerű volt: „Hogyan?”. Így hát itt vagyunk. Bemutatjuk legjobb tervezőink képességeit. Ez az Ön lehetősége, hogy megossza a sakk és a minőségi kivitelezés iránti szenvedélyüket.
Ezekből a kézzel középkori sakk-készletekből korlátozott számban kínálunk. Tervezőink már legyártottak ötven darabot ebből az egyedi darabból, és beleegyeztek, hogy további darabszámot gyártanak az Ön kérése alapján.
Hadd hangsúlyozzuk: ezek kiváló minőségű fából készült modellek.
Amilyenek, a sakktábla a maga idejében azt fogja tenni, amit a minőségi fa tesz: Patinát fog kapni mély és .sugárzik és a természetes mozgás (színváltozás) kisebb jeleit mutathatja. Ez nem hiba jele, hanem magának a fának természetes következménye. Minden fadarab más és más. Még az ugyanarról a fáról származó deszkák is eltérő szemcsézettségűek és árnyalatúak lehetnek; ez is annak az eredménye, hogy mesterembereink valódi tömör keményfát használnak, nem pedig szintetikus anyagot.
Biztos lehet benne, hogy ha gondosan kezelik és megfelelően bánnak vele, az Ön sakktáblája generációkig fog tartani.
<Vegye fel ezt a gyönyörű sakktáblát, és élvezze a felejthetetlen játszmákat a barátokkal vagy a családdal
A közismert tudás feltételezi, hogy a sakk régebbi, mint a mi hétköznapi korunk – legalább olyan régi, mint a klasszikus civilizáció. Évszázados elméletek szerint Püthagorasz volt a sakk atyja, vagy hogy a római hadvezérek tanulták, sőt, Mózes az ábécével egy időben vezette be a sakkot. Az igazság az, hogy a sakk nem több mint 1500 éves. A sakk nem egy csapásból született, hanem a játék közeledésének, a tekintélyek befolyásának és a sakkozók versenyzői rétegének kialakulásának folyamata.
De előbb meg kell válaszolnunk a következő kérdést: Volt-e kulturális szükségszerűsége a sakknak? Mai szemmel nézve bizonyosan a sakk szerepet játszik az udvarias és kreatív versengés meghatározásában. A sakkozókat szellemileg vadnak tartják, mégis tökéletesen nyugodt és összeszedett viselkedést tanúsítanak. Emellett a sakkozónak tulajdonítják az értékelés és a nehezen érthető matematika modellezésének oktatási értékeit. Shenk idézi „A négyzetek megduplázása” című történetet, amely az exponenciális növekedés matematikai elvét a sakkparabola segítségével közvetíti. Mindent egybevetve, a sakk létjogosultsága talán az építés – ha nem a matematika, akkor a háború. Ez a wiki folyamatosan szembesül a „kulturális imperatívusz” hipotézisével, ezért lépjünk el tőle egy pillanatra.
A sakk kezdetéről nagyon keveset tudunk, de a legtöbb, amit tudunk, a „kulturális imperatívusz” narratíváját erősíti. A sakk a „chatrang”-ból, egy Kr. u. 5. századi indiai játékból származik. A játék organikusan fejlődött ki a különböző „úti” játékokból. Bár a bábuk is fejlődtek, a játék állati harcos bábukból állt, amelyeket az ellenfél királyának csapdába ejtésére vagy elfogására vetettek be. A háború indokoltságát nehéz megállapítani az adatokból; a játékot nem tudjuk egyetlen király erőinek mozgósítására visszavezetni. Az országutak mentén kialakult kereskedelmi környezet azonban hitelt ad a perzsa matematika megjelenésének. A pozíciók úgy reprezentálták a nyereséget és a veszteséget, valamint az alkudozást, ahogyan a számokról alkotott naiv elképzelések (1, 2, 3…) nem tudták.
A muszlim sakk korszaka olyan kultúrát teremtett a sakk körül, hogy azt állítom, hogy a sakk aranykora már régen elmúlt. A sakk innovatív játék volt abban a tekintetben, hogy csak ügyességet és nem szerencsét igényelt. A muszlim hatóságok kategorikusan elítéltek minden szerencsejátékot, és a sakknak alapos társadalmi vizsgálaton kellett átesnie, mielőtt elfogadták volna. Ennek eredményeképpen a sakkjáték, ahogyan ma ismerjük, szinte teljesen mentes a nyereségvágytól. A játék – a legalapvetőbb szinten – az alkalmazott ügyességet szimbolizálja. A kalifális elit hamarosan sakkmestereket – aliyat néven – kezdett alkalmazni, hogy versenyezzenek ellenük és tanuljanak tőlük. Az iszlám szent háborúk történelmi jelentőségét nem lehet figyelmen kívül hagyni. A sakkot kifejezetten a „vértelen” harcos érzékének edzésére használták. A muszlim befolyás alatt a sakk időtöltésből foglalkozássá vált.
A sakk a nyugati játékkatalógus egyetlen más játékától sem különbözik (a hasonlóan nagyhatalmú Go-tól megkímélem magam), mivel történelme miatt tiszteletet parancsol. Nagyon különbözik a Tetristől, ahol a játékos simán átcsúszhat egyik játékból a másikba. A sakk analitikus elmét igényel, amely mindenkor a múltból kölcsönöz. A sakkozók tanulmányozzák a korábbi játszmákat, és taktikailag és kreatívan elemzik azokat. A játék középpontjában a fordítás elsődleges ösztönei állnak. A sakk megteremt bennünket: a játék olyan vadságot és intelligenciát ébreszt a játékosban, amely korábban nem létezett. Így hozzuk létre a metaforákat (Sakk: mint metafora), amelyek azt hivatottak leírni, amit a sakk képvisel. Természetesen lesznek olyanok (talán a többség), akiket soha nem fog magába szívni a sakk.”
Mielőtt elhagynánk az eredet témáját, a keresztény sakkozással kell foglalkoznunk. A sakk európai bevezetése hozta magával azt a hangulatot, ami a nyugati sakkot romantikussá teszi. Az iszlám is tiltotta a szimbolikus képek használatát, így a shatranj bábuk borzasztóan absztrakt műalkotások voltak. A középkori sakkozással azonban megjelent a színes tábla díszítése jellegzetes figuramintákkal. Ebben a változatban természetesen a király és a királynő volt a legmagasabb, alattuk pedig a többi figura kasztrendszerben helyezkedett el. Mellékesen a középkori filozófusok még alternatív feudális leírásokat is kitaláltak a figurákról – szántók, őrök és kereskedők. Így a sakk játékból egy olyan munkaszervezési rendszerré fejlődött, amelyben minden bábu a maga szerepét játszotta. A játék megkövetelte a király tiszteletét, akit még vereség esetén sem lehetett elfogni – ez valójában nagy változást jelentett a „keleti” szabályhoz képest, amely szerint az ellenfél összes bábujának elfoglalásával lehetett nyerni. Humoros módon a sakk a hatalom növekedése ellenére egyre inkább az elit által szórakozásból, sőt, társaságból összeállított időtöltéssé vált.
Sakk jellemzői középkori sakk :
- Szélesség – 40 cm
- Hosszúság – 40 cm
- .Súly csomaggal együtt – 3 kg
- Nettósúly – 2 kg
- 25 év garancia
- Melléklet:
- Sz: Sakkfigurák, sakktábla és borító
- Készült bükk és diófa egész tömegéből (egyes részek bronzból vannak)
- Az összes sakkfigurát tartalmazza. /li>
- ÍGY SZÁLLÍTJUK
- (Nem szerződéses fotók, mivel minden kézzel formázott példány egyedi)
Honour a sakk világát ezzel a kiváló kézzel készített fából készült sakkjáték. Alternatívaként, bármikor meglátogathatja a gyűjteményt teljes fa sakk-készletek hogy felfedezze az összes modellt amit üzletünk kínál. Mivel több különböző anyagtípusunk van, ajánljuk, hogy fedezze fel az összes sakktábláknak és sakk-készleteknek szentelt teljes gyűjteményt. Ha sakktábláit a legkiválóbb figurákkal szeretné tökéletesíteni, látogasson el a sakkfigurák gyűjteményébe.
