Fedezze fel ezt a csodálatos sakk-készletet, melyen a görög mitológia istenei és istennői szerepelnek!
Ezt a káprázatos antik sakk-készletet teljes egészében kézzel készítették görög mesterembereink. Szenvedélyesen szeretik ezt a vallást, amely ősrégi népük és általában véve a görög-római, nyugati civilizáció alapja volt. Ezért mintázták meg ezt a készletet Athéné, a háborús stratégia istennője és Poszeidón, a tenger uralkodója közötti konfliktusról! Nem lehet nem csodálni azt az aprólékosságot, amellyel ezt a titáni alkotói munkát elvégezték, és a legjobb anyagok felkutatását, hogy a legszebb hatást érjék el! Ezek a gyönyörű görög sakkfigurák teljes egészében kézzel készültek, és mi büszkén meséljük el neked a történetüket!
De előbb a görög mitológiai gyűjteményünk bemutatása:
Először is, amit tudni kell, hogy ez az arany és ezüst készlet az ókori Görögország legelismertebb isteneit és félisteneit tartalmazza….. Héraklész, Athéné és Poszeidón!
A görög szobrászok szerették művészetükkel újraalkotni az isteni konfliktusokat. A király a híres „Melosi Poszeidón” (Kr. e. 2. század) szobor másolata, a királynő pedig a dicsőséges „Athéna Promachos” (Kr. e. 450, Akropolisz Múzeum) dicsőséges szobrát ábrázolja. A hellenisztikus bronzszobor ihlette a bolond és a lovas a Pheidiasz által faragott Parthenon márvány homlokzatának része. A torony az egyik legcsodálatosabb attikai sztélé reprodukciója, amelyet a csatában elesett ifjú Arisztionnak szenteltek. Végül a gyalogosokat egy bronzszobor ihlette, amely egy teljesen felfegyverzett harcost ábrázol Kr. e. 500-ban.C. Miért választották tehát művészeink éppen ezeket az isteneket?
A mitológiai sakkjátszma miatt Athéné és Poszeidón között régóta fennálló konfliktus
A város volt, ahogy a görögök mondják „a viszály almája” két hatalmas isten között. A tenger istene… Poszeidón! És a bölcsesség istennője… Athéné! Mindkettő azt akarta, hogy a város a saját nevét viselje. Mivel az isteni ellentét heves volt, Zeusz kijelentette, hogy mindegyik istennek ajánlatot kell tennie a polgároknak. Poszeidón felemelte szigonyát, és az Akropolisz sziklájára csapott, ahonnan tengervíz ömlött ki: Ez figyelmeztetni fog benneteket az eljövendő viharokra. Városod meghódítja majd a tengereket” – mondta. Athéné letérdelt, és megérintette a földet, ahol egy olajfa kezdett nőni. „Eledelért, olajért, fáért és fényért. Városod a civilizáció szimbóluma lesz„.
Poseidon dühe ellenére Athéné ajándékát részesítették előnyben, és azóta ezt a várost, mint bizonyára megértettétek, Athénnek hívják….. Ez a mítosz arról szól, hogy az emberek a békét választják, a békében fejlődni képes civilizáció nyugodt felépítését.
Heraklész, sakkjátékunk futója a görög mitológiából
Heraklész a görög mitológia isteni hőse volt, Zeusz és Alkmene fia, Amphitryon fogadott fia. Míg Poszeidón Zeusz testvére volt. Perszeusz dédunokája és féltestvére (mivel mindketten Zeusz isten leszármazottai) volt. Ő volt a legnagyobb görög hős, a férfiasság példaképe, a Hérakleidészre (Ἡρακλεῖδαι) igényt tartó királyi klánok őse, és az olimpiai rend bajnoka a khthóniai szörnyek ellen. Rómában és a modern Nyugaton Herkules néven ismert, akivel a későbbi római császárok, nevezetesen Commodus és Maximianus gyakran azonosították magukat. A rómaiak lényegében változatlanul átvették életének és műveinek görög változatát, de saját anekdotikus részletekkel egészítették ki, amelyek közül néhány a Földközi-tenger középső részének földrajzához kötötte a hőst. Kultuszának részleteit is adaptálták Rómához.
A Heraklész tizenkét munkája
Életéről számos népszerű történet született, a leghíresebb A Héraklész (vagy Herkules, ahogy a római mitológiában nevezik) tizenkét munkája; a hellenisztikus kor alexandriai költői magas költői és tragikus hangulatba hozták mitológiáját. Alakja, amelyet kezdetben közel-keleti motívumok, például az oroszlánharc ihletett, széles körben ismert volt.
Heraklész volt a legnagyobb a hellén khtonikus hősök közül, de a többi görög hőstől eltérően nem sikerült azonosítani a sírját. Héraklész egyszerre volt hős és isten, ahogy Pindar mondja: „Heros theos„; ünnepnapján áldozatot mutattak be neki, először mint hősnek, khtonikus felajánlással, majd mint istennek, oltáron: így ő testesíti meg a „félistenhez” legközelebb álló görög megközelítést.
Történeti elemzés?
Walter Burkert szerint a Héraklész-történet magja a neolitikus vadászkultúrából és az alvilágba való sámánjárások hagyományaiból ered. Lehetséges, hogy a Héraklészt övező mítoszok egy valós személy vagy több személy életén alapultak, akiknek teljesítményét az idők során eltúlozták. A Héraklész- és Odüsszeusz-legendák hasonlósága alapján Steven Sora író felvetette, hogy mindkettő ugyanazon a történelmi személyen alapul, aki még a feljegyzett történelem előtt tette le a névjegyét. Ezek a hasonlóságok arra utalnak, hogy a görögök számára az élet volt a férfiasság mintaképe. Úgy tűnik, hogy ez egy beavató mese, akárcsak Odüsszeusz, akinek az útja során újra fel kell fedeznie emberségét, és ki kell érdemelnie a jogot, hogy visszatérhessen a városába.
A GÖRÖG MÍTOSZ MÍTOSZOK ÉS MÉRETEK A GÖRÖG MÍTOSZ SakkJÁTÉKHOZ
- Darabok- 32 darab
- Anyag- Sárgaréz
- Színek- Arany és ezüst
- Király magasság- 6.5cm
Nem tetszettek ezek a remek sakkfigurák?♟♕ Ez sakkjáték görög biztosan tetszeni fog neked is. Ha még több sakkfigurát szeretne látni, akkor átmehet a fém sakk-készlet gyűjtemény oldalra is. Mivel többféle anyagból, formában, méretben ajánljuk, hogy fedezze fel az összes sakkfiguráinknak szentelt teljes gyűjteményt.
Sakktábla + sakkfigurák készletet szeretne? Akkor keresd meg a sakktábládat is, látogass el a sakktábla gyűjteményünkbe ! ♝
