Sakk óra

Az idő minden sport szerves és izgalmas része, különösen az olyan sport- és elmejátékokban, mint a sakk, go, dáma, shogi, Stratego, Othello és Scrabble™. A játékosok közötti képességbeli és játékerőbeli különbséget nemcsak az egyes játékosok potenciális teljesítményének és döntéseinek szintje határozza meg, hanem az is, hogy a játékosnak mennyi időre van szüksége ahhoz, hogy elérje ezt a szintet és meghozza ezeket a döntéseket. Minél inkább a teljesítmény mércéjének tekintik a sportágat, annál fontosabb, hogy korlátozzák azt az időt, amelyre egy játékosnak szüksége van egy lépés megtételéhez.

A sakkórákat először a sakkversenyeken használták széles körben, és gyakran nevezik játékóráknak. Először az 1883-as londoni versenyen használtak játékórát sakkversenyen, amelyet Thomas Bright Wilson, a Manchesteri Sakk Klub tagja talált fel.

A használatuk azóta elterjedt a Scrabble, a Shogi, a Go és szinte minden versenyszerű kétjátékos társasjátékban, valamint más típusú játékokban is. Egy versenyen a játékvezető általában az összes órát ugyanabba az irányba állítja be, hogy később könnyen felmérhesse, melyik játszmára kell figyelni.