Tölgyfából készült sakktáblánk, presztízsmodell amely feldobja otthonát.
Hosszú ideje dolgozunk együtt kézműveseinkkel, és minden évben több ilyen gyönyörű tölgyfa sakktáblát látunk tőlük kézzel készíteni.
Megkérdeztük kézműveseinket, hogy meggondolnák-e, hogy a nagyközönségnek is eladják őket. A válaszuk egyszerű volt: „Hogyan?”. Így hát itt vagyunk. Bemutatjuk legjobb tervezőink képességeit. Ez az Ön lehetősége, hogy osztozzon a sakk és a minőségi famegmunkálás iránti szenvedélyükben.
Ezekből a tölgyfából készült sakktáblákból korlátozott számban kínálunk. Tervezőink már legyártottak ötven darabot ebből az egyedi sakktáblából, és beleegyeztek, hogy az Ön kérése alapján további számú sakktáblát készítenek.
Hadd hangsúlyozzuk: Ezek tömör keményfa modellek. Nem rétegelt lemezből készültek.
Akként a sakktábla idővel azt fogja tenni, amit a tömör fa szokott: Patinát fog kapni mély és és .sugárzó és a természetes mozgás (színváltozás) kisebb jeleit mutathatja. Ez nem hiba jele, hanem magának a fának a természetes eredménye. Minden fadarab más és más. Még az ugyanabból a fából származó deszkák is eltérő szemcsézettségűek és árnyalatúak lehetnek; ez ismét annak az eredménye, hogy mesterembereink valódi tömör keményfát használnak, nem pedig szintetikus anyagot.
Biztos lehet benne, hogy ha gondosan kezelik és megfelelően bánnak vele, az Ön sakktáblája generációkon át tart majd.
Tölgyek, sokéves fák
A druidák tölgyligetekben imádkoztak, a párok a tölgyfa szétterülő ágai alatt kötöttek házasságot, és a karácsonyra magyallal és fagyönggyel díszített Yule fatörzset hagyományosan tölgyfából faragták. A tölgy gyümölcsét, a makkot az emberek kabalaként hordták, hogy szerencsét és egészséget hozzon.
A szilárdsága és tartóssága miatt nagyra becsült fát ma is használják a házépítésben, a bútorgyártásban és természetesen a hajóépítésben. Az angol tölgy mindig is szorosan kötődött a Királyi Haditengerészethez, amelynek hajóit egészen a 19. század közepéig tölgyfából építették, amiért a rangidős szolgálat a „régi Anglia fafalai” becenevet kapta. A monarchia 1660-as helyreállítása óta nyolc hadihajó viselte a HMS Royal Oak nevet, és a „Heart of Oak” a Királyi Haditengerészet hivatalos menetelése.
A tölgyet évszázadokon keresztül borok és szeszes italok tárolására szolgáló hordók készítésére használták, és kérgét a bőrcserzés során is felhasználják. A 20. század elejéig a tölgyfák törzsén található nagy kerek kinövéseket, az úgynevezett tölgygolyókat tintakészítésre használták.
A közelmúltban egy tölgyfa képe jelent meg az érme hátoldalán, a National Trust pedig egy tölgyfalevelekből és makkból álló ágat használ emblémaként. A „Royal Oak” a kocsmák egyik legnépszerűbb elnevezése is Nagy-Britanniában!
Sakk, egy ősi játék
A sakk története sok évre, évtizedre, sőt évszázadra nyúlik vissza! De ki találta fel valójában a mindannyiunk által kedvelt játékot? Mi az eredete ennek a híres szellemi gyakorlatnak, amelyet emberek milliói játszanak?
A sakkot az egész világon ismerik, rengeteg rajongó játssza, de gyökerei és eredete tisztázatlan és erősen vitatható. Számos legenda, történet és egyszerű feltételezés létezik, a játék eredetéről szóló vitától kezdve egészen addig, hogy mikor kezdődött a sakkozás.
A legtöbb ember azonban egyetért abban, hogy nem egyetlen ember találta fel a bevett játékot, mivel túlságosan összetett a maga szabályaival és fogalmaival ahhoz, hogy egy egyszerű emberi elme alkotta volna meg.
Míg Wilhelm Steinitz 1886-ban nem lett az első hivatalos sakkvilágbajnok, a sakkjáték folyamatosan fejlődött. Olyan játék volt, amelyet talán nehezen ismerünk fel, ha ma a sakkra gondolunk: az intuitív döntéshozatal által uralt játéktól a sakkmotorok küzdelméig.
.
A sakk története – egy híres legenda
Egy ősi legenda, amelyet sok gyerek talán még a matekkönyvében is megtalál, a zsarnoki indiai királyról, Shahramról és egy bölcsről szól, aki a királyságában élt. A bölcs meg akarta győzni Shahramot arról, hogy királyságának minden egyes lakója fontos.
Ezért kitalált egy játékot a királyság ábrázolására, amely magából a királyból, a királynőjéből, tornyokból, futókból, huszárokból és gyalogokból állt, akik mind fontosak voltak.
A király nagyon szerette ezt a játékot, és megértette, hogy a játék olyan, mint a való élet. Ezért megparancsolta, hogy a királyságában mindenki sakkozzon! Shahram minden aranyat és ezüstöt felajánlott a férfinak, amit csak akart, de a bölcs nem akart kincset.
A király odament a sakktáblához, és megkérte, hogy tegyen egy búzaszemet az első négyzetre, kettőt a másodikra, és addig duplázza, amíg a tábla meg nem telik.
A király először nagyon megsértődött, de aztán megparancsolta a szolgáinak, hogy teljesítsék a férfi kívánságát. A szolgák kétségbeesetten adták tudtára, hogy ilyen mennyiségű búza nem létezik!
A király rájött, hogy a bölcs ember megtanította neki a második leckét is. Akárcsak a sakkban a bábukat, az élet apró dolgait sem szabad alábecsülni!
Ez az egyik legnépszerűbb legenda a sakkozás történetében. De sok más is van…
Nem csak azok hiszik, hogy a sakk Indiából származik, de egyesek szerint a sakkot Kínában találták fel.
Sakk, kínai találmány?
A legenda szerint a sakkot i.e. 200 körül találták fel.
Kr. e. egy hadvezér, Hán Xin találta ki, aki egy bizonyos csata ábrázolására találta ki a játékot.
Nem sokkal a csata után, amely a kínai történelem egyik fontos csatája volt, a játék feledésbe merült, majd a Kr. u. 7. században újra felbukkant.
A játék „XiangQi” néven vált népszerűvé, ami „elefántjátékot” jelent, így elveszítette az ősi csatára való utalását. Az elefántjáték nagyban különbözött a ma ismert sakkjátéktól.
Más bábuk, más tábla, sőt, más szabályok is voltak. E hiedelem szerint a sakk Kínából később átkerült Indiába és Perzsiába, ahol lassan a ma ismert sakkjátékká fejlődött, 8×8-as négyzet alakú táblával és az általunk ismert sakkfigurákkal.
Sakk, a reneszánsztól napjainkig
A 15. század végéig a sakk sokszor változott, túlélte a keresztény egyház szankcióit, valamint időről időre teljes betiltásokat is.
Az 1880-as évekig a játék a modern sakk formájára fejlődött. Ezt az időszakot a „sakk romantikus korszakának” nevezik.
A sakk lassan versenyjelleget és konkrét szabályokat kapott, és egyre népszerűbb lett a köznép körében. A stratégiai tervezés vagy az elmélet hosszas tanulmányozása meglehetősen másodlagos témák voltak. Előtérbe kerültek az olyan kérdések, mint a gyors taktikai minták és az intuitív lépések alkalmazása.
Az első sakkversenyeket kezdték megrendezni, sőt az első hivatalos világbajnokságot is 1886-ban rendezték, amikor Wilhelm Steinitz lett az első hivatalos sakkvilágbajnok.
A 20. század közepéig a romantikus sakk irányzata érvényesült, ahol a játékosok a taktikai mintákra és a rendkívül dinamikus játékra támaszkodtak. A huszadik század azonban forradalmasította a sakkjátékot az adatbázisok, a sakkmotorok és számos olyan módszer feltalálásával, amelyek kényelmes és hatékony stratégiai előkészületeket tettek lehetővé.
A sakk weboldalak és az online játékok feltalálásával a romantikus korszak lezárult, és egy új, digitalizált technológiai korszak kezdődött.
A sakktábla jellemzői tölgyfából készült :
- Anyag : Tölgy, juhar
- Méretek, mm : 610 х 610 х 40
- Doboz méretei, mm : 63.5
- Súly, g: 11000
- Finish: Lakk
